Az inyencek általában szeretik a jó borokat is, amelyekből az Adrián nincs hiány. Már az ógörögök is felismerték az itteni éghajlat előnyeit és Issa (Vis) szigetén elülteték az első szölőtökéket. A bortermesztés hagyományát átvették a rómaiak is és ez a napjainkig tart.

Minden tengerparti régiónak megvan a saját jellegzetes bora, közülük néhány világhirűvé vált. Igy a malvazija és a fehér illetve momjanski muskát, a fehér borok közül, és a teran, a vörös borok közül Isztria védjegyei lettek. A Primosten melletti babić szölői a legatraktivabb borvidék Zadar és Trogir között. Kis, kőfalakkal határolt, vörös földes teraszokról van szó, ha távolabról tekintünk rájuk csodálatos látványban lehet részünk. A közép- Dalmácia és a Peljesac területe Horvátország legjelentösebb borvidéke. A nehéz, köves talaj ellenére, az éghajlati adottságok ideálisak a bortemesztésére, igy ott terem a legmegbecsültebb horvát őshonos szölőfajta, a Plavac mali. Dalmácia ezen a részén néhány kitünő fehér bort is termelnek, pl. a Posip amely ugyszintén őshonos szölőfajta.

Nagyon fontos megemliteni, a száritott és több fehér szölőfajtából készült desszert bort, a Proseket. Édes és zamatos ize kitünően illik a dalmát specialitásokhoz, a száritott fügéhez vagy a mandulás és diós süteményekhez.